A tönkölybúza - Organikus Magyar Búzafűlé - közvetlenül az őstermelőtől
fagyasztott búzafűlé
Főmenü:
A búzafű
Vajon megér Önnek az egészsége,
a jó közérzete, a vitalitása napi 200 Ft-ot?
B Ú Z A F Ű L É
Egyre többet hallani róla, hatásairól pedig ódákat zengenek.
De mi is tulajdonképpen ez a "csodanövény", valóban különlegesség számba megy, vagy akár a mindennapokban is találkozhatunk vele?
Mi is az a tönkölybúza?
A tönkölybúza valószínűleg a tönke távoli leszármazottja. Vadon élő megfelelői nincsenek. Kialakulásának helye a Kaukázus északi lejtője, de Nyugat-Európa (Svájc, D-Németo.) lett a későbbi elterjedési központja. A Kárpát-medence peremvidékein a 20. sz. elejéig fennmaradt és ma újra honosul.
A tönkölybúza, melyet "ősbúzának" tartanak, csodálatos gyógyító hatásával már a biblia is foglalkozik. A legrégebbi tönkölybúza maradványokat a Nílus-völgyéből ásták ki, amelyek a Kr. e. negyedik évezredből származnak. Csodálatos gyógyító és fiatalító élő étel, mely egyetemes hordozója az életnek! Közelmúltban hozták összefüggésbe amerikai kutatók és tudóskörök, a "Bibliai mannával" !
A búzafűlé jelenleg a világ egyik legnépszerűbb új egészséges táplálkozás-kiegészítőjévé válik. Valójában nem újdonság ennek a fiatal búzából préselt édeskés, zöld lének az alkalmazása az egészség védelmére. Ismert volt Sumerben, Egyiptomban, a yogikus Óind - kultúrában és az Esszénus közösségekben. A modern időkben az Egyesült Államokban, több mint harminc éve AnnWigmore használta, a már világhírű Hippokrates Health Institute megalapítója.
A hétnapos búzahajtásból kivont lé ott is tud segíteni, ahol más gyógymódok csődöt mondtak. A búzafű zöld levét nagy becsben tartják a bibliai idők óta. Az első világháború alatt sebesült katonákat gyógyítottak vele az európai hadikórházakban szép sikerrel.
A tönköly (Triticale spelum) a magyar nyelv értelmező szótára is csak annyit tud, hogy hosszú kalászú, ma már csak elvétve termesztett gabonaféle, és hogy elnevezése német eredetű. Azt már nem mondja, hogy az egyik legsokoldalúbb gabona, és a belőle sütött kenyérre nézve már nem is hallatszik büntetésnek, hogy valaki kenyéren és vízen él...
A tönkölybúzát már a régi rómaiak is fogyasztottak a Kárpát-medencében. Számos feltárt sírban találták meg a magjait. Nem csoda, ha a letelepedő magyarság is szívébe zárta ezt a gabonafélét. A hosszú egymás mellett élés aztán érdekes dolgot eredményezett. A belőle készült termékek fogyasztása ma már genetikailag is a legmegfelelőbb az itt élők számára...
Aztán egy időre a feledés homályába veszett. Sokan csak hírből ismerik, de soha nem látták és nem ízlelték meg a tönkölybúzából készült termékeket. De mit is tud ez a gabonaféle, amelyet napjainkban ismét termesztenek?
Rendkívül magas, mintegy 20 százalékos a fehérjetartalma!
És ami a legfontosabb: ennek a fehérjének az aminosav-összetétele nagyon is "emberbarát". Így szinte egyedül képes bevinni az ember szervezetébe a szükséges mennyiségű fehérjét.
Köztudott, hogy milyen veszélyekkel jár a túlzott fehérjebevitel jelenlegi táplálkozásunkban. Az elemzések szerint 20 dekagramm kenyér elfogyasztása fedezi egy felnőtt ember esszenciális aminó-sav szükségletét.
Ezzel és 45-55 százalékos sikértartalmával függ össze az is, hogy a tönkölybúza lisztjéből úgy is készíthető tészta, ha nem adunk hozzá tojást, tehát azok is fogyaszthatják, akik a tojásban lévo albuminra érzékenyek. A mérések szerint kalcium-, magnézium-, foszfor- (ez összefügg a nagy fehérjetartalommal) és szeléntartalma többszöröse a közönséges búzából készített kenyérének. A vitaminok közül a teljes B-csoportot és E-vitamint tartalmazza. Különösen nagy a szeléntartama, mely korunkban új szerephez jut a gyógyításban.
A százados múltra visszatekintő magyar búzákat, köztük a legnevesebbet, a „tiszavidéki”-t, az 1863. évi katasztrofális aszály pusztította el szinte nyomtalanul. Helyét főleg lengyel búzafajtákkal pótolták.
Az 1870-es években több más sürgető körülmény hatására elkezdődött a nagyobb hozamú magyar fajták kísérleti nemesítése is, mely kiváló minőségű, világhírű búzákat hozott létre (bánkúti búzák). A 20. század utolsó harmadában új edzett, nagy hozamú orosz és olasz búzafajták terjedtek el hazánkban.
A korábbi magyar fajták reneszánsza azonban újból elérkezhet - ha többet törődünk történelmi értékeinkre alapuló búzatermesztésünk minőségi reformjával...
